Cukorbetegség szövődményei
Cukorbetegség kezelése során egyre nagyobb figyelmet érdemel a cukorbetegség szövődményeinek felismerése és kezelése. Ennek hátterében az áll egyrészt, hogy sok esetben a cukorbetegségre csak a már kialakult szövődménynek hívják fel a figyelmet annak ellenére, hogy több éve fennálló cukorbetegség is előfordulhat. Másrészt az utóbbi években jól kezelhetővé vált a cukorbetegség a fejlett gyógyszeres és inzulin terápiának köszönhetően, ezért a sokszor több évtizede fennálló cukorbetegség miatt lehetőség van a késői szövődmények kialakulására is.
A közel normoglykaemiás állapot megelőzi, késlelteti a cukorbettegség szövődményei kialakulását és gátolhatja azok progresszióját. Ez elsősorban a microangiopathiás szövődményekre igaz. A macroangiopathiás elváltozások megelőzése csak a kiváltó okok kompex kezelésével javíthatók. A krónikus szövődmények mindegyike az érrendszert károsítja. Az 1-es típusban a kisérő szövődmények a meghatározóak. A betegség hosszú fennállása esetén nagyér szövődmények is felléphetnek.
Cukorbetegség szövődményeinek csoportosítása
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A cukorbetegség szövődményei ellátása több orvosi szakma együttműködését, úgynevezett interdisciplináris gondozás megvalósulását igényli. Szem károsodás megítélése és kezelése az abban jártas szemorvos feladata. A vesebetegek ellátására szakosodott, bár nephrológus bevonására csak előrehaladottabb esetben van szükség. Kezdetben elég a bő folyadékfelvétel, a fehérje és a só bevitel korlátozása. Az állapot romlásával „vesepótló” kezelés szükséges a speciális centrumokban Az idegek károsodását a beteget kezelő diabetológus az esetek többségében felismeri. Az idegműködés egyszerű eszközökkel vizsgálható ( hangvilla, monofilamentum, hőérzet vizsgálata , reflexek Ritkán van szükség ideggyógyász bevonására. Érelváltozások esetén érsebész, a diabeteses lábon kialakult csont, ízületi elváltozások miatt ortopéd orvos bevonása szükséges
Mikroangiopáthiás un. kisérő szövődményekért döntően a magas vércukorszint felelős, de szerepet játszanak benne a hypertonia, a kóros vérzsír értékek és örökletes tényezők is
Megjelenési formái:
Látásromlás, vakság - Retinopátia
Cukorbetegség szövődményei közül az egyik leggyakoribb a szemprobléma, ami látásromláshoz, esetleg súlyos esetben a vaksághoz vezethet. A retinopáthiára az a jellemző kezdetben, hogy a kiserek falának meggyengülése következtében értágulatok, microaneurizmák alakulnak ki. A retina sejtek vérellátottsága nem megfelelő, illetve a károsodott érfalakból folyadék, esetleg vér is kiléphet Későbbi stádiumban ideghártya oedemás duzzanata, vérzések, összenövések figyelhetők meg. Az oxigénellátás romlik, uj erek képződnek Ebben a stádiumban van szükség lézer kezelésre, ami megelőzi a súlyosabb szövödményeket Sok esetben tapasztalható, hogy szemészeti vizsgálat során merül fel diabetes gyanúja a látott elváltozások alapján. Későn felismert 2-es típusú cukorbetegség esetében már súlyosabb fokú szemkárosodás alakulhat ki, ezért elengedhetetlen a rendszeres szemészeti kontroll a diabetológiai kezelés mellett.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
Idegi fájdalmak, zsibbadások – Neuropátia
Az összes neuropátiás megbetegedés egyharmadáért a magas vércukorszint a felelős, mely szövődmény sok esetben hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására.
A cukorbetegség szövődményei közül az egyik legösszetettebb és legtöbbeket érintő. Fő megjelenési területe az alsó végtag. Az ideg károsodás típusos tünetei közé tartozik, hogy egyes érzésfunkciók csökkennek, vagy teljesen ki is esnek, mint a fájdalom, a hő, a tapintás, vagy a vibráció érzése. Az érzéskiesés miatt előfordul, hogy a páciens nem veszi észre sebek, szúrások, fekélyek kialakulását. Gyakran tapasztalunk a betegeknél bizonytalan járást, esetleg zsibbadást, vagy bizsergés érzését a lábon. A panaszok a legtöbb esetben nem terhelés hatására, nyugalomban és éjszaka jelentkeznek. A rendszeres láb vizsgálattal az eltérések a tünetek megjelenése előtt kimutathatók, ezért minden cukorbetegséggel élő számára javasolt rendszeresen láb szakvizsgálaton részt venni
Veseműködési zavar, fehérje ürítés – Nefropátia
Gyakori szövödmény cukorbetegséggel élők között, különösen a magas vérnyomással is küzdők esetében a diabéteszes nephropátia. Legkorábban jelentkező tünetete a vizeletben megjelelő fehérje.
A dibéteszes nefropátiának 5 fokozatát különíthetjük el. Az első két stádiumban klinikai tünetek nem észlelhetők, ezért fontos az ismert cukorbetegek szűrővizsgálata, mellyel még a tünetek megjelenése előtt, a korai szakban felismerhető a vese érintettsége. 
- stádiumban a vese megnagyobbodik (hipertrófia), és nő a vesefunkció (hiperfiltráció)
- stádiumban a vese szerkezeti elváltozásai kialakulóban vannak, klinikai tünetek nélkül
- stádium az ún. kezdődő nefropátia stádiuma, enyhe vérnyomásemelkedés figyelhető meg, továbbá a vizelet vizsgálatakor már észlelhető a fehérjevizelés (mikroalbuminuria), egyéb tünet erre a szakaszra nem jellemző.
- stádiumban csökken a vesefunkció, amit jelezhet a fokozódó fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet, fogyás, mely tünetek a romló kiválasztó funkció következtében a vérben növekvő méreganyag koncentrációt jelzi. Azonban ezek a panaszok nem specifikusak a veseműködés csökkenésére, más kórképekben is előfordulnak. Ilyen fokú veseérintettség esetén már magas vérnyomás alakul ki. A vesefunkció romlását a szerkezetében kialakuló jelentős szövettani eltérések okozzák.
- tádiumban súlyos szerkezeti eltérések (glomeruluspusztulás) alakulnak ki. A vesekárosodás ezen szakaszában magas vérnyomás, vérszegénység (anémia) jelentkezik és a vese kiválasztó működésének elégtelensége miatt a vérben toxikus anyagok (urémia) felszaporodása jelentkezik. Ilyenkor végstádiumú veseelégtelenségről beszélünk, mely az előbbi tünetek mellett hányingerrel, halvány, sápadt bőrrel és nyálkahártyákkal jár. Az állapot súlyosbodása idegrendszeri tünetek pl. nyugtalanság, ingerlékenység, tudatzavar kialakulásához vezet.
Érszűkület - koszorúserek, agyi erek, végtagok
Az érszűkület hátterében az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete áll. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért érelmeszesedés estén nem csupán az alsó végtagnál alakulhatnak ki problémák, hanem a szív, vagy az agy ereinek az érintettsége is fennállhat.
Az érszűkület következtében a verőerek merevvé válnak, a belső átmérőjük csökken, a benne keringő vér mennyiség is ezáltal kevesebb lesz. Gyakran tapasztalt tünet cukorbetegség esetében, hogy járáskor, terhelés hatására lábfájás jelentkezik. Előrehaladottabb stádiumban már a lábak ki is sebesedhetnek, esetleg a lábujjak ki is fekélyesednek, ami már a végtag elvesztését is maga után vonhatja ami a cukorbetegség szövődményei közül az egyik leg elrettentőbb.
Érszűkületre utaló tünetek (terhelésre jelentkező lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök, végtagi fekély), esetén is indokolt az angiológus általi kivizsgálás. A kivizsgálást követően a kezelés magában foglalja a járásgyakorlatot, a rizikótényezők csökkentését, a gyógyszeres kezelést, szükség esetén érfestést, érsebészeti beavatkozás elvégzését.
Diabéteszes láb- Lábszárfekélyek
A cukorbetegség egyik legösszetettebb és legtöbbeket érintő szövődménye a cukorbeteg láb szindróma. Rendszeres láb szakvizsgálattal, illetve a vércukor, vérzsír értékek, vérnyomás rendszeres ellenőrzésével és karban tartartásával, az elhízás kezelésével és a dohányzás elhagyásával a lábszövődmények megelőzhetőek.
Diabéteszes láb típusos tünetei közé tartozik, hogy egyes érzésfunkciók csökkennek, vagy teljesen ki is esnek, mint a fájdalom, a hő, a tapintás, vagy a vibráció érzése. Az érzéskiesés miatt előfordul, hogy a páciens nem veszi észre sebek, szúrások, fekélyek kialakulását. Gyakran tapasztalnak a páciensek bizonytalan járást, esetleg a zsibbadást, vagy bizsergés érzését a lábon. A panaszok a legtöbb esetben nyugalomban és éjszaka jelentkeznek, nem terhelés hatására. A rendszeres láb-szakvizsgálattal az eltérések a károsodások előtt kimutathatók, ezért minden cukorbetegséggel élő számára javasolt rendszeresen láb szakvizsgálaton részt venni .
Szívinfarktus, agyembólia, bénulások
A szívinfarktus - vagy hétköznapi nevén szívroham - a koszorúérbetegség legsúlyosabb formája, gyakran az életet veszélyeztető súlyos betegség, mely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik. Hátterében az áll, hogy a szív koszorúerei az érelmeszesedés következtében beszűkülnek, majd elzáródnak. Ilyenkor az elzáródott érszakaszon a vérellátás megszűnik, ami szívizomelhaláshoz vezet, gyakorlatilag ezt nevezzük szívizominfarktusnak. Az elhalt szívizom helyét az szívinfarktust követően hegszövet foglalja el, mely nem tud a szív pumpaműködésében részt venni. Nagy méretű heg esetében a pumpaműködés olyan mértékben romolhat, hogy pangásos szívelégtelenséghez vezethet.
Szívinfarktust követően az akut állapot rendezése után a páciens évekig él a szívinfarktus következményeivel, fokozott kockázattal egy újabb koszorúér elzáródásra. A szívinfakrtus hosszú távú kezelésének célja a szív működésének megfelelő szinten biztosítása, fejlesztése, egy következő szívinfarktus megelőzése. Ehhez elengedhetetlen az életmód orvoslás (mozgás, táplálkozás, stressz menedzsment), illetve a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés.
Bejelentkezés neuropátia vizsgálatra
Téma szakértője
-
Neuropátiás vizsgálat - Posta Máté
-
Szakterületek:
- cukorbeteg neuropátia kivizsgálás
