Glikémiás index (GI)
A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb, akik számára érdemes többnyire alacsony glikémiás indexű élelmiszereket az étkezésükbe iktatni.
Cukorbetegközpont szolgáltatásai
- Diabetológiai szakorvosi vizit a cukorbetegség kivizsgálására
- Dietetikai szolgáltatás a glikémiás-index gyakorlati alkalmazására
- Vércukornapló
- Telediabetológiai szolgáltatás a kényelmesebb diabetológiai gondozásért
- Cukorbetegség gondozási csomag
- Labor vizsgálatok
- Mozgásterápia a vércukorérték javítására
- Szöveti cukormonitorozás
- Neuropátia kivizsgálás
- Sebkezelés
Glikémiás index (GI) jelentése
A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ez által hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.
A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.
>90% | cukor, méz, malátacukor, nádcukor, barna cukor, növényi szirupok (pl. agávé-, rizs-, juhar-, kukoricaszirup), cukrozott üdítőitalok, burgonyapürépor, főtt burgonya, fehér kenyér, zsemle, kifli, gabonapehely, kukoricapehely (corn flakes), rizspehely, (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, nagy szénhidráttartalmú növényi termék), datolya |
70-90% | fehér és félbarna kenyér, Abonett, puffaszttott rizs, ostya, kétszersült, édes kekszek, pudingpor, fehérliszt, hagyományos tojással gyúrt főtt tészták (kivéve durum), kalács, szőlő, görögdinnye, répacukor, puliszka, hasábburgonya, cukrozott sűrített tej |
50-70% | zabpehely, kukorica, főtt rizs, édesburgonya, banán, füge, mazsola, ananász, natúr cukrozatlan gyümölcslé, zöldborsó, kivi, müzli, chips |
30-50% |
tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs (alma, körte, sárgabarack), narancs, durum tészta, tejszínes fagylaltok, basmati rizs, vadrizs, sárgarépa |
30% alatti |
fruktóz, cukoralkoholok (pl: szorbit, xilit, maltit), lencsefélék, babfélék, szójabab, szójatej, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró), diétás mézpótló, grapefruit |
15% alatti | Legtöbb zöldség: spárga, brokkoli, karfiol, zeller, uborka, zöldbab, padlizsán, cukkini, salátafélék, paprika, spenót, mangold, tök, paradicsom, retek, cékla |
Forrás: Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf (pte.hu)
Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Glikémiás index befolyásoló tényezői | |
Emeli | Csökkenti |
hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás, turmixolás, reszelés |
magas rost tartalom pl. teljes kiőrlésű gabona |
szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele, (kevésbé javasolt például a gyümölcslé a nyers gyümölccsel szemben) |
szénhidráttal egyidejűleg fogyasztott zsírok és fehérjék |
nagy amilóz tartalom pl. sima tészta helyett durum tészta, fehér rizs helyett basmati rizs |
|
szerves savak pl. kis mennyiségű ecet |
|
rövid ideig tartó hőkezelés pl. „al dente” tészta kevésbé emeli meg a vércukrot |
Ezzel szemben az ételek magas GI értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik. A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg.
Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?
- A szénhidrát fajtája: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony glikémiás index értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld fölött termő zöldségek és a hüvelyesek is.
A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek. - Az elfogyasztott ételben a szénhidrát alapanyag mérete is befolyásolja a Gl-t. Minél kisebbre vannak őrölve, vágva, darálva az alapanyagok, annál magasabb a Gl értékük. A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.
- A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a GI értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, lassítják a felszívódást.
- A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.
- Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok GI értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.
- A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.
Mikor érdemes alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztani?
Mivel a GI az élelmiszerben lévő szénhidrátok minőségéről ad információt, így az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása főként szénhidrátanyagcsere-zavar, illetve fogyókúra során indokolt. Ezek az élelmiszerek kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet, így a kiegyensúlyozott cukorbeteg diéta alapjait képzik. Inzulinrezisztenseknek is érdemes alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztaniuk, hiszen a cél ennél a betegség diétájánál is az egyenletes, normál vércukorszint elérése, fenntartása.
A fogyókúrázóknak is hasonló okokból javasolt az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása. A magas glikémiás indexű ételek ezzel szemben nemcsak hízáshoz vezethetnek, hanem a vércukorszintet is gyorsan emelik, amely kifejezetten előnytelen cukorbetegség étrendi terápiájában.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen ételek ajánlottak cukorbetegség esetén?
- A gabonafélék, köretek közül a basmati rizs, barna rizs,kuszkusz, bulgur az úgynevezett pszeudocereáliák, mint például a quinoa, vagy a köles.
- A keményítőben szegény zöldségek is bátran fogyaszthatók, ilyenek például a salátafélék, tökfélék, padlizsán, retek, cékla...stb.
- A gyümölcsök tekintetében a banán és szőlő fogyasztása kerülendő. Általánosságban elmondható, hogy a túlérett gyümölcsök fogyasztását érdemes kerülni. A gyümölcsök esetén is figyelembe kell venni az egyéni toleranciát mind a mennyiségek, mind a gyümölcs fajtája tekintetében.
- Természetesen a hozzáadott cukrok fogyasztása is kerülendő, hiszen a glikémiás indexük magas, a vércukorszintet gyorsan és nagymértékben képesek megemelni.
Étrend összeállítás
Cukorbetegség fennállása esetén elengedhetetlen a személyre szabott étrend összeállítása dietetikussal a vércukorszint stabilizálása érdekében, mind az 1-es típusú, 2-es típusú és a terhességi cukorbetegség esetében is. Személyre szabott étkezési terv összeállítása érdekében javasolt témában jártas dietetikus segítségét kérni. A cukorbetegközpontban elérhetőek a cukorbeteg diétában több éves szakmai tapasztalattal rendelkező dietetikusok! A helyes alapok elsajáításában mindenképp érdemes szakember segítségét kérni!
Téma szakértői
Jelentkezzen be dietetikai konzultációra!