Magas koleszterinszint: miért baj a cukorbetegeknél?

A koleszterinről

–Amikor a vér koleszterinszintjéről beszélünk, akkor a lipideknek is nevezett vérzsírok egyik csoportját értjük alatta. Ez a vegyület nélkülözhetetlen a szervezet normál élettani működéséhez (többek között a sejtfal felépítéséhez, egyes hormonok előállításához). Csak speciális fehérjékbe, ún. lipoproteinekbe csomagolva képes haladni a véráramban, és eljutni a szövetekhez. Ezek a lipoproteinek különböző arányban tartalmaznak fehérjéket, koleszterint és trigliceridet. A koleszterinhez nagyobb részt a májból jutunk hozzá, kisebb részt pedig a táplálék lebontásával kerülnek a vérbe. Bár az élet elképzelhetetlen koleszterin nélkül, kórosan megemelkedett értéke mégsem tesz jót egészségünknek – ismerteti Prof. Dr. Somogyi Anikó.

A jó és a rossz zsaru: a HDL- és az LDL-koleszterin

A koleszterint szállító lipoproteineknek két fő típusát különböztetjük meg:

• a „jó koleszterinként” emlegetett, nagy sűrűségű lipoproteint (HDL) és
• a "rossz koleszterinként" ismert alacsony sűrűségű lipoproteint (LDL).

De mitől lesz jó vagy rossz a koleszterin?

A HDL-koleszterin jelentőségét az adja, hogy a perifériás sejtekből felveszi a felesleges szabad koleszterint, továbbá eltávolítja az érfalon, valamint az érfalban található koleszterin lerakódásokat is. Ezeket a májba szállítja, ahol azok az epével kiválasztódnak. A HDL-koleszterin tehát megszabadítja szervezetünket a fölös koleszterintől, érelmeszesedés elleni és gyulladáscsökkentő védőhatása is van. Az LDL koleszterin a májból a sejtek irányába szállítja a koleszterint, amelyek kisebb része bizonyos körülmények között beépül az érfalba, és érszűkületet okozó plakkokat hoz létre. Míg tehát a magas HDL-szint esetében alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, addig a magas LDL-szint megnövekedett kockázatot jelent a kardiovaszkuláris események szempontjából. A koleszterinértékek mérésekor az LDL- és a HDL-koleszterin értékei mellett egy ún. összkoleszterin érték is szerepel a laborleletünkben. Ez az LDL- és a HDL-koleszterint foglalja magába, magas értéke pedig e kettő egyensúlyának eltolódására figyelmeztet. Ilyen esetben a sejtek nem tudják felhasználni a rendelkezésre álló koleszterint, a felesleg a vérkeringésben marad, és lerakódhat az érfalakra.

Trigliceridek

A koleszterinek mellett szót kell ejtenünk a vérzsírok másik csoportjáról, a trigliceridekről is. Ezek feladata, hogy energiával lássák el szervezetünket, de magas szintjük ugyancsak elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és extrém esetben – általában örökletes eltérés fennállásakor – akut betegséget is okozhatnak. A trigliceridszintet a koleszterinértékekkel együtt vizsgálva képet kapunk a páciens lipidanyagcseréjéről, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatáról.

Halálos kombináció

A cukorbetegség gyakran együtt jár a kóros zsíranyagcsere elváltozásokkal: ami általában emelkedett összkoleszterin és LDL-koleszterin szintet, alacsony HDL-koleszterinszintet, valamint emelkedett trigliceridszintet (hipertrigliceridémia) jelent. Ez az állapot diabéteszes diszlipidémia néven ismert, amely a betegek kb. 70 százalékát érintheti, és a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezője. Minél kórosabb irányba tér el a beteg lipidprofilja, annál nagyobb a valószínűsége a szív-és érrendszeri események (szívinfarktus, agyi történések) későbbi bekövetkeztének. A helyzetet súlyosbítja, hogy általában mire felfedezik a betegnél a 2-es típusú cukorbetegséget, addigra már több éve fennáll a szénhidrát anyagcsere-zavar, és az érelmeszesedés csendben, észrevétlenül rombolja egészségét. Az emelkedett szérum trigliceridek és az alacsony HDL-koleszterin gyakran évekig megelőzi a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. 

Életmódváltás: szívbarát étrend és mozgás

–Cukorbetegek esetében óriási jelentősége van a rendszeres vizsgálatoknak, a vérzsír- és a vércukorszint rendszeres kontrollálásának is. Kóros vérzsírértékek esetén elsőként a beteg kardiovaszkuláris kockázatát mérjük fel, a terápiás célértékek meghatározása a kockázat érték ismeretében történik meg – magyarázza a professzor asszony.

2-es típusú cukorbetegségben diéta mellett elsőként életmódbeli változtatásokra ösztökéljük a betegeket. Fontos feladat a vércukorszint rendezése, emellett – mivel a betegek többsége túlsúlyos – az életmódváltás fontos eleme a dietetikus segítségével összeállított, gyakran testsúlycsökkentést is megcélzó, szívbarát étrend. A napi rendszerességgel végzett testmozgás, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása szintén elengedhetetlen a megfelelő értékek eléréséhez.

Ha mindezen életmódbeli erőfeszítések révén sem sikerül elérni a kitűzött lipidcélokat, esetleg már kardiovaszkuláris eltérések is kialakultak, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség lesz. Magas koleszterinértékek csökkentésére a leghatékonyabb gyógyszerek az ún. statinok, amelyek a koleszterinszint csökkentése mellett az érelmeszesedés folyamatát is lelassíthatják. Szükség esetén a kezelést kiegészítjük szelektív koleszterinfelszívódást gátló gyógyszerrel, illetve triglicerid-csökkentő szerekkel.