Sokat hipózik? Megoldást nyújthat a szöveti glükózmonitorozás!

Remegés, izzadás, nyugtalanság- a hipoglikémia leggyakoribb tünetei

A cukorbetegség kezelésének lényege, hogy a vércukorszintet a lehetőségek szerint a normál keretek között (4 és 8mmol/l) tartsák. Amennyiben a kelleténél magasabb az érték (több mint 8mmol/l), úgy hiperglikémiáról, ha kisebb mint 4.0mmol/l, akkor hipoglikémiáról beszélünk. Ez utóbbi leggyakrabban inzulinnal kezelt betegek esetén fordul elő, vagy olyan gyógyszeres terápiában részesülteknél akik un. hipoglikémizáló készítményt (pl. szulfonylurea hatóanyagot) használnak. Egyéb esetekben lényegesen ritkább a hipoglikémia előfordulása, kisebb a hipoglikémia kockázat.

Az alacsony vércukorszint kialakulásának oka lehet többek között nem megfelelő dózisú készítmény használata, rosszul megválasztott étrend, megerőltető fizikai munka, bizonyos betegségek (főleg hányással, hasmenéssel járók), kánikula, túl sok alkohol fogyasztása. Kórosan alacsony vércukorszint esetén a főbb tünetek lehetnek: a beteg izzad, remeg, szapora pulzusra panaszkodik, szédül, súlyos esetben elájulhat (olykor előfordulhat azonban tünetmentes hipoglikémia is). Ilyenkor azonnal ennie kell az érintettnek, ha eszméleténél van, pl. egy kevés, valamilyen gyorsan felszívódó szénhidrátot (pl.  szőlőcukor, gyümölcslé, 2dl tej stb.), hogy gyorsan megemelkedjen a glükóz szintje. Természetesen a vércukorszintet otthoni vércukorméréssel ellenőrizni kell, és a kapott értéktől függően további megfelelő korrekciót végrehajtani.

Túl gyakran “hipózom”. Mit tegyek?

Sajnos előfordulhat, hogy a beteg túl gyakran kerül hipoglikémiás állapotba (akár éjjel), ráadásul úgy, hogy látszólag mindent be is tart, és még a HbA1c értéke is megfelelő. Ekkor az orvos alaposan kikérdezi a beteget, átnézi étrendjét, életmódját.  Amennyiben gyakran előfordul a “hipózás”, úgy az orvos változtathat a gyógyszer dózisán, más készítményt ajánlhat (ha lehet), valamint megpróbálja feltárni a gyakori hipogliklémia okát. Ebben nagy segítséget nyújt az ún. szöveti glükózmonitorozás.

Mi is az a szöveti glükózmonitorozás?

A szöveti glükózmonitorozás az “okosdiabetológia” körébe tartozik, mely során a technika fejlődését használjuk ki a gyógyításban. A módszer lényege, hogy egy a hasfali zsírszövetbe helyezett érzékelő egységgel (szenzor)  a szöveti cukor szintjét 5 percenkénti átlagolással megmérjük, így közel folyamatosan érzékeljük a cukorszintet. Ez jól korrelál a vércukorszinttel is- bár időbeni késéssel jelzi annak változását.Ez a mérési módszer lehetőséget ad, hogy  a glükóz kilengésekről pontos képet kaphassunk. Ez azért is hasznos, mert sok esetben bár a HbA1c érték normál keretek közt marad, ám az illetőnél ennek ellenére mégis ingadozik a vércukorszint, és gyakran jelentkeznek pl.hipoglikémiás epizódok- mondja dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

A monitorozás a hasfali zsírszövetbe szúrt igen vékony szenzor segítségével történik, mely típusától függően 7 vagy 14 napig elektronikus jeleket küld a vevő egységbe, ahonnan kiolvashatók a szöveti glükóz szint értékei, a kilengések, melyeket egy komputer program segítségével elemezhetünk a mérési időszakot követően. Ezeket az eredményeket figyelembe véve még pontosabb, még személyre szabottabb kezelés irányozható elő. Rendszeres használat mellett az adatokat a beteg megoszthatja kezelőorvosával, dietetikusával, így fény derülhet arra, miért is lép fel az érintettnél gyakran “hipózás”. A pontosabb eredmények birtokában a diabetológus eredményesebb terápiát tud javasolni, melynek köszönhetően a hipoglikémiás epizódok is megszűnhetnek.