Lábszárfekély típusai
A lábszárfekély a bőr és a mélyebb szövetek olyan krónikus, nehezen gyógyuló sebesedése, amely az alsó végtagon alakul ki, leggyakrabban a boka környékén. Kialakulásának hátterében rendszerint keringési zavarok, például vénás vagy artériás elégtelenség állnak, de idegkárosodás vagy több tényező együttes jelenléte is szerepet játszhat. A fekélyek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem fájdalmasak lehetnek, rontják az életminőséget, és kezeletlenül súlyos szövődményekhez, akár amputációhoz is vezethetnek. Következő cikkünkben a lábszárfekély egyes típusaira térünk ki, és ezek jellegzetességei kerülnek bemutatásra.
A lábszárfekély típusai részletesebben: Vénás lábszárfekély
A lábszárfekély típusai részletesebben: Artériás lábszárfekély
A lábszárfekély típusai részletesebben:Kevert típusú lábszárfekély
A lábszárfekély típusai részletesebben: Neuropátiás lábszárfekély
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a lábszárfekély?
A lábszárfekély (latinul ulcus cruris) a bőr és a mélyebb szövetek hosszan tartó, nehezen gyógyuló, nyílt sebe, amely leggyakrabban a lábszár alsó részén alakul ki. Ez az állapot általában a vérellátási vagy keringési problémák következménye, amelyek gátolják a sebek természetes gyógyulási folyamatát.
A lábszárfekély különböző típusai közül a vénás lábszárfekély a leggyakoribb, amelyet a vénák elégtelen működése (krónikus vénás elégtelenség) okoz. Ebben az esetben a vénák nem tudják hatékonyan visszavezetni a vért a szívbe, ami így pangást, duzzanatot és a szövetek károsodását eredményezi, és ez leginkább az alsó végtagokon, a boka tájékán jelentkezik először. Ezen kívül kialakulhat artériás fekély is, amely az artériák szűkületének vagy elzáródásának következménye, valamint kevert eredetű vagy ritkábban neuropátiás fekély, például cukorbetegség esetén.
A lábszárfekély általános tünetei közé tartozhat:
- Nyílt seb, amely nem gyógyul, és idővel egyre mélyebbé válik.
- Seb körüli bőrgyulladás, vörösség vagy duzzanat.
- Kellemetlen szagú váladékozás a sebből.
- Érintett terület fájdalma.
A lábszárfekély kezelése az alapvető okok megoldására irányul, vagyis a keringést kell javítani. Emellett fontos lehet a kompressziós terápia alkalmazása, sebtisztítás, és szükség esetén gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozás is. Nagyon fontos a lábszárfekély korai felismerése és a megfelelő kezelés, mivel a kezeletlen lábszárfekély súlyos fertőzésekhez és életminőség-romláshoz vezethet.
A megelőzés érdekében kiemelt szerepe van az egészséges életmódnak, a rendszeres mozgásnak, a megfelelő testsúly fenntartásának, valamint a bőr és a láb megfelelő ápolásának.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A lábszárfekély típusai
A lábszárfekély típusai különböző keringési zavarokhoz vagy egyéb betegségekhez köthetők, amelyek akadályozzák a szövetek megfelelő vérellátását és regenerálódását. Ahogyan korábban is említésre került, a fő típusok közé tartozik a vénás, az artériás, a kevert eredetű és a neuropátiás lábszárfekély. Ezek mindegyike eltérő okokból alakul ki, és tüneteik, valamint kezelésük is különbözik.
A vénás eredetű lábszárfekély a leggyakoribb, és a krónikus vénás elégtelenség következménye. Ez az állapot a vénákban kialakuló nyomásfokozódás miatt jön létre, amely így a szövetek károsodását eredményezi. Általában a boka környékén jelenik meg, sekély, váladékozó seb formájában. Jellemző kísérő tünet a láb dagadása és a bőr barnás elszíneződése a seb körül.
Az artériás eredetű lábszárfekély ritkább mint a vénás, hátterében pedig leggyakrabban érszűkület áll. Ebben az esetben a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami a bőr és a mélyebb szövetek elhalásához vezet. Az ilyen fekélyek jellemző megjelenési helye a lábujjak, a sarok vagy a lábszár elülső része, és éles fájdalommal járnak. A seb gyakran mély, száraz, és a környezetében lévő bőr hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú az elégtelen vérellátás miatt.
A kevert eredetű lábszárfekély akkor alakul ki, ha egyszerre van jelen vénás és artériás keringési zavar. Ez a típus igencsak összetett kezelést igényel, ugyanis a kétféle keringési probléma egyidejű kezelése különös odafigyelést igényel.
Végül pedig a neuropátiás fekély, amely a legnagyobb számban a cukorbetegek körében fordul elő, az idegek károsodása miatt alakul ki. Az idegek károsodása miatt érzéketlenség alakul ki, és ez az oka annak, hogy a betegek nem érzik a kisebb sérüléseket, amelyek idővel elfekélyesedhetnek. Az ilyen fekélyek jellemzően a talpon vagy a lábujjakon jelennek meg, és különösen hajlamosak a fertőzésekre.
A lábszárfekély minden típusa gondos diagnózist és célzott kezelést igényel. Elsődlegesen az alapbetegség kezelése a cél, de emellett kulcsfontosságú a seb megfelelő tisztítása és ápolása, valamint az olyan életmódbeli változtatások, mint a rendszeres mozgás és a lábak megfelelő tehermentesítése. A diabéteszes láb szindróma és az ennek talaján kialakuló lábsebek a betegek életminőségét és a várható élettartamukat is jelentősen csökkentik. Mivel a diabéteszes alsó végtagi amputációkat 50-85 %-ban fekélyképződés előzi meg, ezért a cukorbetegeknek fokozottan figyelniük kell lábuk egészségére és a láb kisebesedésének megelőzésére – hangsúlyozza dr. Markotics Attila, a Cukorbetegközpont traumatológus, rehabilitációs szakorvosa, aki szerint a megfelelő lábbeli kiválasztása is nagyban megelőzheti a szövődmények kialakulását.Kapcsolódó cikkünk
Cukorbeteg? Így válasszon cipőt, hogy elkerülhesse a lábfekélyt!
A lábszárfekély típusai részletesebben: Vénás lábszárfekély
A vénás lábszárfekély a leggyakoribb típusú fekély, amely a láb keringési rendellenességei miatt alakul ki, különösen a krónikus vénás elégtelenség következtében. Ez pedig akkor jön létre, amikor a vénákban található billentyűk nem működnek megfelelően, vagy a vénák falai károsodnak, ami megakadályozza a vér szív felé történő megfelelő áramlását. Ennek eredményeként a vér pang a lábakban, ami fokozott nyomást gyakorol a vénás rendszerre, és emiatt szövetkárosodást idéz elő. Ez az elváltozás leggyakrabban a boka környékén jelentkezik, különösen a belső boka fölött.
A vénás lábszárfekélyre jellemző, hogy sekély, nedvedző sebként jelenik meg, amely körül a bőr barnás vagy vöröses elszíneződést mutathat a hemosziderin nevű anyag lerakódása miatt. A környező bőr gyakran vékony, sérülékeny és hámlásra hajlamos. A fekély környezetében gyulladás, duzzanat és bőrpír is kialakulhat. Az érintett láb általában duzzadt (ödémás), különösen hosszabb ideig tartó állás vagy ülés után. Bár maga a fekély nem mindig fájdalmas, a duzzanat és a környező szövetek gyulladása diszkomfortérzést okozhat.
A vénás lábszárfekély megállapítsához gyakran alkalmaznak Doppler-ultrahang vizsgálatot, így felmérve a vénás keringés minőségét, az érintett vénák állapotát és a vénás nyomásfokozódást.
A vénás lábszárfekély kezelése többféle megközelítést igényel. A legfontosabb lépés a vénás keringés helyreállítása, amit a leggyakrabban kompressziós terápiával érnek el. A kompressziós harisnya vagy rugalmas pólya segíti a vér visszaáramlását a szív felé, csökkenti a duzzanatot és elősegíti a seb gyógyulását. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a seb megfelelő ápolásáról is, beleértve a tisztítást és speciális nedves sebkötözők alkalmazását, amelyek elősegítik a lábszárfekély gyógyulási folyamatát. Amennyiben felülfertőződik, antibiotikum-kezelés válhat szükségessé.
A lábszárfekély típusai részletesebben: Artériás lábszárfekély
Az artériás lábszárfekély olyan elváltozás, amely az alsó végtagok artériás keringési zavarainak következményeként alakul ki. A lábszárfekély ezen típusa akkor jön létre, amikor a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot az artériák szűkülete miatt. Az artériás fekélyek az alsó végtagon, leggyakrabban a lábujjakon, a talp külső szélein, vagy a boka környékén jelennek meg, ahol a véráramlás leggyengébb.
Az artériás lábszárfekély kialakulásának fő oka a perifériás artériás betegség (PAD), amelyet leggyakrabban az érelmeszesedés okoz. Az érelmeszesedés során a verőerek falában zsíros lerakódások halmozódnak fel, amik egyrészt beszűkítik az érpályát, másrészt pedig teljesen elzárhatják azt. Ennek következtében az oxigén- és tápanyagellátás elégtelenné válik, ez pedig a szövetek károsodását vonja maga után. A folyamatot súlyosbítják bizonyos rizikófaktorok, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, az 
elhízás és a mozgáshiány.
Az artériás fekélyek legjellemzőbb tünete a kifejezett fájdalom, amely nyugalmi állapotban, különösen éjszaka fokozódhat. A betegek gyakran arról számolnak be, hogy a fájdalom enyhül, ha a lábukat lelógatják az ágyról, mivel a gravitáció segít a véráramlásban. Az artériás lábszárfekélyek mélyek, éles szélűek, és szárazabbak, mint a vénás fekélyek. A seb környezete hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú, ami az artériás keringési hiányra utal. Emellett a lábszőrzet hiánya, a körmök deformálódása, valamint gyenge vagy hiányzó pulzus az érintett területen további árulkodó jelek lehetnek.
A diagnózis során az orvos a klinikai tünetek mellett műszeres vizsgálatokat is végez. Az egyik legfontosabb eszköz a boka-kar-index (ABI) mérése, amely segít az artériás keringés elégtelenségének megállapításában. Alacsony ABI-érték (0,5 alatt) súlyos artériás elégtelenségre utal. A diagnózis pontosításához gyakran Doppler-ultrahang, CT-angiográfia vagy MR-angiográfia is szükséges, amelyek részletesen feltérképezik az érintett artériákat.
Az artériás lábszárfekély kezelése a keringési zavar súlyosságától és az alapbetegség állapotától függ. A legfontosabb cél az érintett terület vérellátásának helyreállítása, ami érsebészeti beavatkozással -a legtöbbször bypass műtéttel vagy angioplasztikával- történik. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a seb megfelelő ápolásáról és a fertőzések megelőzéséről. A sebkötözés során speciális, oxigénáteresztő kötszerek használhatók, amelyek segítik a sebgyógyulást.
A megelőzés kulcsfontosságú, különösen azoknál, akiknél fennáll az artériás fekély kialakulásának kockázata. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás és az érszűkületet okozó betegségek kezelése mind hozzájárulhat a fekélyek elkerüléséhez. Az időben történő felismerés és kezelés életmentő lehet, mivel a kezeletlen artériás fekélyek súlyos szövődményekhez, akár végtagamputációhoz is vezethetnek.
A lábszárfekély típusai részletesebben: Kevert típusú lábszárfekély
A kevert típusú lábszárfekély olyan komplex elváltozás, amelyben egyszerre van jelen a vénás és az artériás keringési elégtelenség. Ez a típus különösen összetett, mert mindkét keringési probléma hozzájárul a fekély kialakulásához és nehezíti a gyógyulást. Az érintett betegek általában idősebbek, és gyakran több kockázati tényezővel is rendelkeznek, például cukorbetegséggel, magas vérnyomással, érelmeszesedéssel vagy mozgásszegény életmóddal.
A kevert fekélyek leggyakrabban a boka környékén alakulnak ki, ahol a vénás pangás miatt a szövetek oxigén- és tápanyagellátása már eleve csökkent. Ezt súlyosbítja az artériás keringési zavar, amely tovább rontja a vérkeringést, így a fekély kialakulása és gyógyulása is akadályozott. Ezek a fekélyek fájdalmasak, különösen nyugalmi állapotban, amikor az artériás elégtelenség okozta oxigénhiány kifejezettebbé válik. Ahogyan az artériás lábszárfekély esetében, itt is a fájdalom gyakran enyhül, ha a lábat lelógatják, mivel így a gravitáció segíti a vér áramlását.
A lábszárfekély megjelenése változatos lehet, mivel a vénás és artériás komponensek egyaránt jellemzőek rá. A seb gyakran sekély, váladékozó, és a környező bőr elszíneződött a vénás pangás miatt, ugyanakkor mélyebb, szárazabb részeket is mutathat, amelyek az artériás szövetkárosodásra utalnak. A környező bőr hideg, sápadt vagy kékes árnyalatú lehet, ami szintén az artériás érintettség jele.
A diagnózis pontos felállítása elengedhetetlen, mivel a kezelés sikere attól függ, hogy mindkét érintett keringési rendszert megfelelően kezelik. Az orvos általában fizikai vizsgálat mellett Doppler-ultrahangot végez a vénás és artériás keringés állapotának felmérésére, valamint ABI (bokakar-index) mérést, amely segít az artériás elégtelenség mértékének meghatározásában. Súlyosabb esetekben angiográfiára is szükség lehet.
A kevert típusú fekély kezelése különösen kihívást jelent, mivel a vénás és artériás eltérések egyszerre igényelnek beavatkozást. Kompressziós terápia alkalmazása például óvatosan végezhető, mivel az artériás elégtelenség esetén a túlzott nyomás tovább rontja a vérellátást. Az artériás keringés javítása érdekében szükség lehet érsebészeti beavatkozásokra, például bypass műtétre vagy angioplasztikára. Ezzel párhuzamosan a seb megfelelő ápolása, tisztítása, nedves sebkötözők alkalmazása és a fertőzések kezelése alapvető fontosságú.
Az alapbetegségek, mint például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás kezelése szintén lényeges, hogy a keringési rendszer egészségét javítsák. A betegeknek életmódbeli változtatásokra is szükségük van, például a dohányzás elhagyására, rendszeres mozgásra és az egészséges testsúly fenntartására.
Megelőzés szempontjából a vénás és artériás keringés egészségének megőrzése kulcsfontosságú. Rendszeres mozgás, kompressziós harisnya viselése (szakorvos ajánlásával) és a kisebb sérülések elkerülése mind hozzájárulhat a fekélyek kialakulásának megelőzéséhez. Időben történő felismeréssel és átfogó kezeléssel a kevert típusú fekélyek gyógyulása lehetséges, bár a folyamat lassabb, és a kiújulás kockázata magasabb. Lábszárfekély-CukorbetegKözpont Hatékony megoldások a cukorbetegség miatt kialakult fekély ellen- Cukorbeteg Központ Visszérműtéttel a fekélynek is búcsút inthet - Trombózis- és Hematológiai Központ Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A lábszárfekély típusai részletesebben: Neuropátiás lábszárfekély
A neuropátiás lábszárfekély olyan speciális típusú fekély, amely elsősorban az idegrendszer károsodása, azaz neuropátia következtében alakul ki. Ez a típusú fekély leggyakrabban cukorbetegeknél fordul elő, ezért gyakran diabéteszes fekélyként is emlegetik. A kezeletlen diabétesz, vagy a nem megfelelően beállított terápia hosszú távon az idegek károsodásához vezet, ami csökkent érzékelést okoz a lábon. Ennek következtében a beteg nem érzékeli a kisebb sérüléseket, nyomási pontokat, sőt még akár az égési sérüléseket sem, így ezek kezeletlenül fekéllyé alakulhatnak.
A neuropátiás fekélyek általában a láb olyan részein jelennek meg, amelyek nagyobb nyomásnak vannak kitéve, például a talpon, a sarkon vagy a lábujjakon. A jellegzetes helyek közé tartoznak a bőrkeményedések alatti területek, mivel a nyomás és a súrlódás ezek alatt a bőrön keresztül szövetkárosodást okozhat. A fekély általában körülhatárolt, sekély, és nem jár fájdalommal, mivel a neuropátia miatt a fájdalomérzet csökkent, és az is előfordulhat, hogy teljesen hiányzik.
A fekély környezetében a bőr száraz és vékony lehet, mivel a neuropátia gyakran károsítja az autonóm idegrendszert is, amely szabályozza a verejtékmirigyek működését. A száraz, repedezett bőr tovább növeli a sérülések kockázatát. Az ilyen fekélyek könnyen elfertőződhetnek, mivel a cukorbetegség miatt a betegek immunrendszere gyakran gyengébb, és a fertőzések gyorsabban terjedhetnek a szövetekben.
Kialakulásának folyamata:
- Érzékelési zavar:
- Az idegkárosodás miatt a beteg nem érzi a nyomást, hőt vagy fájdalmat.
- Bőrkárosodás:
- Hosszabb ideig tartó nyomás vagy kisebb sérülések (például egy szűk cipő okozta dörzsölés) bőrelváltozáshoz vezetnek.
- Gyógyulási nehézségek:
- A keringési zavarok és a cukorbetegség miatt a sebek lassan gyógyulnak, és könnyen elfertőződnek.
A neuropátiás fekélyek időben történő felismerése és kezelése alapvető a súlyos szövődmények, például a fertőzések és az amputációk elkerülése érdekében. Ezért különösen fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a lábak állapotának szoros követése, különösen a rizikócsoportba tartozó betegek esetében.Téma szakértője
Neuropátiás vizsgálat - Posta Máté
